Conti kápolna

Az olasz származású Conti Antal Lipót kőfaragómester és felesége, Drenker Krisztina, megmenekülve a kolerajárványtól, 1739-40-ben fogadalmi kápolnát építtettek. II. József 1786-ban bezáratta, és le akarta bontatni a többi fogadalmi kápolnával együtt, azonban a család összeköttetései révén ez mégsem történt meg. 1802-től ismét használatba vehették a hívők. 1872-ben megnagyobbították egy ideiglenes hajóval  (ma már nincs meg), és így 1881 és 1899 között a kőbányai plébánia templomaként működött. Körülötte alakult ki a korabeli városközpont. 1937-39 között került sor felújítására, majd a jelentős  világháborús károk  helyreállítására 1947-ben.

Barokk stílusú kápolna, a nyugati oldalán lévő kapu felett négyszögletes kősisakos kaputoronnyal, déli oldalán (az ideiglenes hajó helyén) új építésű sekrestyével. Az épület úttal közrefogott szikladombon szabadon áll, főhomlokzatához rámpa vezet, a kb. 2 m magas pódium oldala részben a sziklából van kifaragva, részben terméskő burkolatú. Az épület és a tető érintkezési vonalában egy gazdagon díszített párkány húzódik. 1988-ig, a torony leomlásáig ennek szélein állt Joachim és Szent Anna kőszobra, amelyeket az építtető Conti Antal készített.. A homlokzaton Mária-monogramos rokokó címerpajzs látható.   ----- A kápolna előtt egy bádogkorpuszos fa feszület áll, melyet 1879-ben állítottak.

Kőbánya kiemelkedő műemléke jelenleg a Rózsák terei görög katolikus Egyházközséghez tartozik, épülete országos és  nemzetközi védelem alatt áll.