Orczy-ház

A Király utca sarkán 1730-ban  fogadó épült „zum englischen König” cégérrel (ez adta az utca nevét). 1756-ban elbontották a fogadót, helyére és a szomszédos telekre báró Orczy József békési főispán - bevételi céllal - építtetett egy hatalmas barokk épületet, egyikeként az arisztokrata családok által a régi pesti városfal külső oldalán haladó váci országút mentén épített bérházaknak. Halálát követően (1795-től) özvegye adta bérbe az épületet.

Miután II. József 1783-ban kiadott türelmi rendeletét követően megindulhatott a zsidók betelepülése Pestre, a korábbi városfalon kívüli területre, a bárónő nekik adta bérbe a hatalmas épületet. A házat 1829-ben bővítették a második emelettel, így Pest akkor legnagyobb bérházában 142 lakás, 37 raktárhelyiség, több ezer akó bor befogadására alkalmas pince, mészárszék, két rituális fürdő, két zsinagóga és még iskola is helyet kapott.

A neológ zsinagóga a ház egyik udvarán 1830-ban, Zofahl Lőrinc terve alapján létesült, háromhajós, klasszicista épület volt. A Dohány utcai zsinagóga építését követően ez feleslegessé vált, és ezután raktárként szolgált.

Az Orczy-ház így Óbuda mellett a zsidóság másik központi élettere lett. Az óbudai zsidó kereskedők céhházaként szolgált, volt itt gabonakereskedés, nyersbőrvásár, kóser étterem. Kávéháza Budapesten a leghosszabb életű volt, 1795-től folyamatosan működött  a ház 1936-os bontásáig.