- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az 1767 óta működő hajóhíd pesti hídfőjénél, a Brücher Gasse, később Nagyhíd (jelenleg: Deák Ferenc) és Kishíd utcák közötti területen már a 18.század végén létezett kávéház, amiről Gvadányi József Egy falusi nótáriusnak budai utazása című, 1787-ben írott verses históriájában ezt olvassuk:
„Egy czifra kávéház a Duna hídjánál
Vagyon; és én szebbet nem is láttam annál”
A "czifra kávéház" Kemnitzer János dúsgazdag tímármester házának földszintjén működött. A korabeli utazók mindegyike egekig magasztalja a Kemnitzer-kávéház szépségét. Boltíves termében négy kristálycsillár ontotta a fényt (gyertyák égtek bennük), a falakat márvány fedte, ajtónyi tükrök díszítették.
A kávéháznak 1833-ban, a Redoute felépítésekor komoly konkurenciája támadt, ráadásul az 1838-as nagy árvíz is megrongálta (itt törte át a jeges ár a töltést). Ezért az épületet 1839-ben szállodává alakították, és az Angol Királynőhöz cégérezték (a két évvel korábban trónra lépő Viktória angol királynőről). Bérlője Bartl János volt. Udvarát kertté alakították, első emeletén előkelőségek látogatta szalon volt. A falakat mahagóni táblák borították, a boltozat fehér-arany volt és nagy oszlop tartotta. Az akkor még szinte ismeretlen Thonet székek és pamlagok korai példányaival rendezték be. Az épület sorsát az osztrák Hentzi generális pecsételte meg, aki 1849 májusában – a Vár ostromát megbosszulandó – rommá lövette a védtelen pesti Duna-partot, a reformkori palotasorral, a Redouttal és a szállodával.
1850-51-ben a Szálló Hild József tervei alapján újjáépült. A tornácos, oszlopos homlokzat nézett a Duna felé. Fehérfalú lépcsőházában vörösmárvány lépcsők voltak aranyozott farácsokkal, barokk, rokokó és biedermeier bútorait jobbára angol mesterektől szerezték be. Az udvaron szökőkút volt, a konyhában kút, az emeleteken pedig hat márványkút. Deák Ferenc 1854-ben költözött a Szállóba, és itt lakott politikai pályafutásának legaktívabb 15 évében.
A Szállót 1916-ban bezárták, A vendégek egy része, akik lakosztályt béreltek, megvásárolták szobáik berendezését. Deák Ferenc bútorai a Nemzeti Múzeumba kerültek. Az épület a Pénzintézeti Központ tulajdonába került. 1940-ben lebontották.
Deák Ferenc utca 1
Magyarország
Friss hozzászólások
Én megtaláltam a…